Ahogy sok más kárpátaljai sakk-játékos, én is a pókert tartom az egyik legjobb, legizgalmasabb kártyajátéknak, és a játék legizgalmasabb része, mikor már csak ketten maradunk játékban, azaz heads-upolunk (ahogy ezt Ungváron mondják). Ezt általában a ténylegesen két játékos által játszott játékokra értik, de kicsit tágabb értelemben arra is lehet használni, amikor egy többszemélyes asztalon egy adott partiban csak ketten maradnak játékban. Ha a turnnél vagy a rivernél maradsz kettesben egy másik játékossal, azt elég jól lefedik az eddigi stratégiai tanácsok. Az igazi különbség akkor van, ha a flopnál vagy talán már preflop alakul ki heads-up játék. Mielőtt jobban belemegyünk, gyorsan meg kell jegyezni, hogy ez low-limiten nagyon ritka! Ha úgy érzed, hogy veled ez mégis viszonylag gyakran fordul elő, akkor valamit rosszul csinálsz. Low-limites, laza asztalon heads-up gyakorlatilag nincs is, most is csak azért írok róla, hogy ha mégis belebotlasz, akkor tudj mit kezdeni azzal a pár partival, amíg hozzád nem ér a big-blind és ki nem ülsz az asztaltól. Ugyanis ez a legbiztosabb jele, hogy keményedik az asztal, és ideje másik asztalt keresni! 
A egy-egy elleni játék a póker legnehezebb része. A legnagyobb játékosok ezért is szeretik ezt legjobban: itt jön ki legjobban az előnyük a gyengébb játékosok ellen. És ne áltasd magad: a pókersulival és néhány hónapnyi gyakorlattal felvértezve Te még nagyon messze állsz ettől a szinttől. És van még egy rossz hírem: Ebben a fejezetben nem fogsz igazán konkrét tanácsokat kapni ahhoz, hogy hogyan játssz. Szvsz. ez az a területe a pókernek, amit csak rengeteg gyakorlással lehet megtanulni. És itt már komolyan számít az is, amiről az eddigi fejezetekben nem sok szó esett, azaz hogy mennyire sikerült kiismerni az ellenfeleidet.
Heads-up szituációban gyakorlatilag az összes eddigi tanácsot el kell felejteni. Ha belegondolsz, nagyon kicsi az esélye, hogy pont olyan lap van a másiknál, amihez jó flop jön. A sikeres játék ilyenkor nem a korrekt pot-oddsokkal megjátszott lapokról, hanem a blöffölésről és az agresszív emelgetésről szól. Ha nagyon röviden kellene fogalmaznom, akkor azt mondom, hogy hosszú távon az nyer, aki többször emel. Ha bármid van, hívj és emelj! De tényleg. Aztán ha nagyon visszaemel, akkor lehet gondolkodni, hogy esetleg eldobd. Próbálj úgy játszani, mintha csak fold és raise gomb lenne! És akkor most már látod is, hogy miért nehéz ez a játék: Pár hónapnyi gyakorlattal, és egy nem igazán stabil bankrollal ezt nagyon nehéz megtenni.

Mivel valószínűleg tényleg csak pár kört kell kihúznod, jó hozzáállás lehet az is, hogy ha csak olyan ellenfelek ellen veszed fel a kesztyűt, akik – úgy érzed – gyengébbek. Az eddigi megfigyeléseid alapján jobban játszó játékosok ellen inkább add fel, ha nem jön semmi a flopban, vagy még jobb, ha már preflop feladod. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy itt rettenetes a hátrányod, függetlenül attól, hogy milyen lapod van.
Ahhoz, hogy jó játékos légy, tanuld és fejleszd a játékod.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.